Az új világelmélet könyv készítése

Menetrend 2011. májusáig

A metaelméleti kutatócsoport tagjainak

Előzmények

2009. október 31-én rendeztük Sopronban az Új paradigmák – új gondolkodás című konferenciát. A konferencia befejezéseként tartott kerekasztal beszélgetésen egyetértés született arról, hogy a jövő évi világkonferenciára elkezdjük a felkészülést. A program legfontosabb eleme, hogy a világkonferenciára megszületik Az új világelmélet című könyv fejezeteinek tézisgyűjteménye és/vagy szövegtervezete. Döntés született arról, hogy ennek a könyvnek minél több fejezetének a megfogalmazását a magyar tudósok-gondolkodók elkezdik, s ennek eredményeit bemutattuk 2010 májusában a szintén soproni nemzetközi Új paradigmák konferencián.
2009. november 3-5-a között Varga Csaba és Dienes István – a világkonferencia rendezőinek meghívására – Stockholmban volt és két alkalommal előadást tartottak a szervezőbizottságnak, illetve a konferencia tematikája iránt érdeklődő svéd értelmiségieknek. Ennek hatására véglegessé vált a konferencia időpontja, koncepciója kibővült, s arra készülhetünk, hogy mintegy két-háromszáz fős, igen reprezentatív konferenciát rendeznek. Megerősítésre került, hogy a konferencia középpontjában Az új világelmélet című könyv lesz.
A stockholmi látogatás után 2009. december 3-6.-án Budapesten (pontosabban Szentendrén) tartottuk meg a világkonferencia előkészítő – nyolctagú - agytrösztjének megbeszélését. Ezen a tanácskozáson befejezték és elfogadták a stockholmi világkonferencia programját és Az új világelmélet című könyv tematikáját és szerkezetét.
Nem mellékes tény, hogy jövőre a soproni és a stockholmi világkonferencia között 2010. június 16-19.-én a Luxemburgi Egyetemen volt metaelméleti konferencia.
Aztán 2010 júliusában kiderült, hogy a világkonferenciát a svédek – a túl sok jelentkező és az ehhez elégséges anyagi forrás hiánya miatt – nem tudják megrendezni, ám közben több európai partner jelentkezett és javaslatokat tett, hogy a konferenciát máshol közösen rendezzük meg. 2010 őszén születik majd döntés az új időpontról és helyszínről.

Magyar menetrend

Ennek a körlevélnek a végéhez csatoljuk Az új világelmélet című könyv (un. gömbkönyv) fejezeteinek-alfejezeteinek tervét. Ebből mindenki láthatja, hogy hány és milyen fejezetekhez-alfejezetekhez keresünk szerkesztőket-szerzőket. (Ebből látszik, hogy közel minimum húsz-húsz szerkesztő és szerző kerestetik, illetve ha minden alfejezethez akár két-három szerzői választunk ki, akkor ez a szám elérheti a hatvanat.)
A menetrend első lépése, hogy mindenkitől azt kérjük, e-mailben írja meg, hogy melyik (maximum két-három) fejezethez jelentkezik szerkesztőként vagy/és szerzőként. A bejött válaszok alapján összeállítjuk a magyar tudós-gondolkodó csapatot. (Azt is kérem, egyúttal mindenki írja meg, hogy ki venne részt ugyanebben a munkában a párhuzamosan, nemzetközi szinten folyó könyvírásban.)
A második lépés az, hogy a gömbkönyv egy-egy fejezet-alfejezet csapatától (szerkesztők-szerzők) azt kérjük, hogy mindenki írja meg a saját téziseit három-három oldalban, majd a csapatokat összehívjuk, s a különböző tézisekből egy-egy közös tézist hozatunk létre. (Szeretnénk, ha ez január végéig megtörténne.)
Közben – mint írtam, 2009. december 3.-a és 6.-a között - Budapesten találkoztak azok a tudósok-gondolkodók, akik ugyanezt a folyamatot, a könyv elkészültét nemzetközi szinten menedzselik. Itt beszámolunk arról, hogy: 1) a magyar szerzők közül kik jelentkeztek itthon a könyvírásra fejezetekként-alfejezetekként; 2) a magyar szerzők közül kik vennének részt a nemzetközi könyvírásban.
Visszatérve Az új világelmélet gömbkönyv hazai megírására: ha – lásd 7. pontot – készen vannak a tézisek, elkezdődhet a fejezetek-alfejezetek megfogalmazása. Mindegyik, amelyik elkészül április végéig, azt az Új paradigmák májusi konferenciáján megvitatjuk.
Végül pedig az elkészült magyar fejezeteket-alfejezeteket lefordíttatjuk angolra (vagy a szerzők megírják angolul is) és átadjuk a nemzetközi szinten folyó könyvkészítés fejezetek-alfejezetek szerkesztőinek, akik között remélhetőleg lesznek magyarok is. És így minden szövegünk odakerül a tervezett világkonferenciára. (Az már egy külön idea: ha a teljes könyv megszületik magyarul, azt külön könyvben is kiadhatnánk.)
Változatlanul azt gondolom, hogy a könyv-megírás hazai elvégzése alapvetően befolyásolhatja, meghatározhatja számos fejezetnél-alfejezetnél a végső, angol (és sok más) nyelven megjelenő gömbkönyvet.

A metavalóság-metatudat alapmodell

Az új világelmélet című gömbkönyv alapteóriája az un. metavalóság-metatudat modell, vagy integrált tudat/valóság modell. Most ezt próbáljuk meg röviden bemutatni.
A november eleji stockholmi megbeszélésre készült el a metavalóság/metatudat integrált ábra (készítette: Varga Csaba) új, digitális, grafikai változata (design: Nagy Márton). Az ábra szimbolikus neve: Möbius-szalagcsokor.
Ez a modell természetesen azért fontos, mert az összes fejezethez-alfejezethez kiindulópontot jelent, s az alapösszefüggéseket felvázolja. (Ennek van egy másik, korábbi, magyar nyelű, kétdimenziós ábrája is, amit csatolva szintén küldök. )
A Möbius-szalagcsokor ábra értelmezéséhez:
Holon 1. Az ember belső tudata/tudattalanja, isteni Éne, avagy az Önvaló. (a belső „végtelen”)
Holon 2. Az egyéni Én (a személyes, külső, társadalmi Én), és az ember fizikai teste, idegrendszere, elméje, stb.
Holon 3. A fizikai-anyagi, természeti valóság, és a társadalmi valóság, a kollektív tudat, stb.
Holon 4. A személyes és kollektív tudás, bölcsesség, tudástudat, stb.
Holon 5. A személyfeletti, kollektív feletti, transzcendens, vagy spirituális valóság/tudat, (a külső „végtelen” ) stb.
Az öt holon természetesen együtt egy meta-holon.
Mindegyik holon (Möbius-szalag) határán vannak a valóság/tudat váltások, transzformációk. (Bármit kutatunk tehát, az mindegyik holonban vizsgálandó.)

Varga Csaba/Nagy Márton


További magyarázó mondatok ehhez az ábrához:
Ez az alapvető, átfogó, komplex, egységesítő ábra; az ábra északi része az ember/egyén, a déli része a kollektív oldal.
Síkban ábrázolva a gömb modell; a legbelső közepe (mélysége) és a külső „héj” végtelene összeér
Az ábra belsejéből (holon 0) indulva mindegyik holon része a következő holonnak
A körszeletek belső egysége és a körszeletek összes szintjének egysége mutatja az Egyet, az Egészet
Az objektív és szubjektív valóság együtt: a kettőség, a nem-kettőség és a nem kettőség felettiség is
Az Egész egyszerre az Abszolútum megnyilvánulása, a személyes tudat totalitása, az élő és élettelen valóság teljessége
Anyag és tudat, lét és szellem, fizika és metafizika, élet és transzcendens „élet” külön-külön és egységben is, vagy fent és lent, kint és bent, stb.
Körszeletek: valóság/tudat szeletek; minden körszelet két „oldal” egysége (mindegyik körszelet Möbius szalag)
A körszeletek szintjei: valóság/tudatszintek (lásd: belső valóság, az egyén „külső” valósága, fizikai valóság, szellemi valóság, transzcendens valóság és mindegyik tudat ”valósága”)
A sorrend nem véletlen: csak önmagunkból (agy, elme, tudat, személy, két Én) tudunk elindulni
A tudat teremtette fizikai-anyagi három-dimenziós valóságot tehát újabb „körszeletek”, a szellemi, majd a transzcendens valóságok követik
Ezek egyben valóság/tudat lépcsők
Minden valóság-szint így egy-egy „körszelet”, azaz két (integrált) valóság összekapcsolva – és ez az Egész szerkezet a „több emeletes” valóság (az ábrán kiterítve a háromdimenziós valóságban)
Ha a lét és tudat, a fent és lent együtt, komplex szerkezetben értelmezhető és magyarázható, akkor ez a teljes világfilozófia esélye
Minden dimenzió/vektor váltás egyben tudatváltás és fordítva
A valóság/tudat szintek váltásai (lásd az egymás felé fordított nyilak mutatta határokat) szükségképpen titkok: az egyesített meta-elméletek ezekre a váltásokra kínálnak válaszokat
A belső kiindulópont tehát: az agy (két agy), az elme (két elme), a tudat (egy-tudat), (az egységes) tudattalan,- a belső végtelen
Minden körszelet-szinten más típusú idő, más tér (téridő) van
A külső kiindulópont nem más, mint az EGY, minden kettőség megszűnése (a nem kettőség), a poszt-valóság, a poszt tudat és innen haladhatunk befelé
Az ábra látszólag bonyolult és összetett, ám egyetlen, sőt viszonylag egyszerű ábrában egyesíti a teljes metavalóságot/metatudatot
Minden Möbius-szalag valóság/tudat körszelethez más tudomány- és nem tudomány (vagy gondolkodás) típus tartozik
A metaelmélet a tudományok-művészetek-vallások olyan egyesítése, amely az egyesítést a tudományok-művészetek-vallások feletti szinten hozza létre, úgy, hogy egyaránt integrálja a hagyományos és az új tudományt, a különböző teológiákat, a régi és az új paradigmákat, az ősi és mai tudásokat, a régi és a mai tudatállapotokat, stb.
Csak a régi tudomány, avagy gondolkodás és a normál tudatállapot alapján metaelmélet vagy pláne metafilozófia aligha teremthető, hiszen ezek a holonok egy részét nem vizsgálják, vagy létüket is tagadják.
Az elmélet nem csak a balfélteke használatát ötvözi, hanem épít a jobb félteke tapasztalatára is.
Az ötemeletes világszerkezet ábra
Az új világelmélet könyv – mint ez az előbbi Möbius-szalagcsokor ábrából következik – nem egy, hanem minimum ötszintes valóságszerkezetben gondolkodik. (Ez persze továbbbontható hét, kilenc, stb. valóságszintre.) Ezért minden jelenséget igyekszik a valóság minden szintjén értelmezni, még abban az esetben is, ha ez eddig valamilyen szinten nem történt meg. (Ez a módszertan ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy – ha valaki marad a normál-tudományon belül – neki kelljen más valóságszintekre átlépni. Ne felejtsük: a metaelmélet lényege ebből a szempontból az, hogy minden eddigi tudást feltár, ötvöz, egyesít.)
Ezért most ezt az ötemeletes világ-, valóság, vagy valóság/tudat szerkezet ábrát külön is bemutatjuk.

Lépcsők
jellemzői

A valóság/lét
szintjei

Emeletek és a téridő
jellemzői

Abszolútum,
Istenség,
Isten
Végtelen

TRANSZCENDENS "VALÓSÁG"
(Egyetlen Valóság,
Isteni tudat, egység tudat, stb.)
Holon 5
spirituális hipertér

Bölcsesség

SZELLEMI VALÓSÁG

(tudás valóság, tudás öntudat, tudomány,

múűvészet, metafizika, teológia, kozmikus

intelligencia, stb.)

Holon 4
intellektuális hipertér

Anyagi,

Természet

ANYAGI-FIKIZKAI

(első, és második természet

kozmikus tudat

társadalom és kollektív tudat

mindennapi élet világa)

Holon 3
intellektuális hipertér

Személyes ÉN

EGYÉN VALÓSÁGA

(a test, a külső Én, a társadalmi személyiség, normál tudatállapotok)

Holon 2
hipertér

Önvaló





tudattalan

SZEMÉLYES TUDAT ÉS TUDATTALAN "VALÓSÁGA"

(belső ÉN-ÉN, isteni Én, magasabb tudatállapotokm tudattalan)


végtelen

Holon 1
spirituális hipertér


Holon


Világszerkezet, és tudományszerkezet ábra

Talán az a feltételezés nem téves, ha azt gondoljuk, hogy minden valóság- vagy létszinthez más-más tudomány, vagy művészet típus tartozik. Természetesen minden ilyen leegyszerűsítés veszélyekkel jár, hiszen a tudományok/teológiák/művészetek rendszere összetettebb, bonyolultabb és a szintek között számos átjáró van. Ennek ellenére abból a szempontból bizonyára jó, ha a rendszerben minden kutató, tudás, gondolkodó megtalálja a helyét és szellemi szerepét.

A VALÓSÁG/LÉT SZINTJEI

TUDOMÁNY- ÉS MŰVÉSZET TÍPUSAI A VALÓSÁG KÜLÖNBÖZŐ SZINTJEIN

végtelen

(5) TRANSZCENDENS „VALÓSÁG”
(Egyetlen Valóság, Isteni tudat, egység tudat, stb.)
Poszt-tudomány, poszt-filozófia
Misztikus tapasztalatok, vallási tapasztalatok
Metafizika, teológiák, világvallások,
tradicióelméletek, ezotéria
Vallásfilozófiák
Spirituális művészetek, szakrális művészet, stb.
(4) SZELLEMI VALÓSÁG
(tudás valóság, tudás öntudat, tudomány, művészet, metafizika, teológia, kozmikus intelligencia, stb.)
Normál tudomány, poszt-normál tudomány, poszt tudomány
Tudáselméletek, ismeretelméletek,
Bölcseletek, létfilozófiák
Művészet a művészetért, stb.
(3) ANYAGI-FIZIKAI VALÓSÁG
(első és második természet,
kozmikus tudat,
társadalom és kollektív tudat
mindennapi élet világa)
Normál tudomány, poszt-normál tudomány (anyag-központú. materialista gondolkodás)
Naturálfilozófia és irányzatai
Szűken és tágan vett természettudományok,
társadalomtudományok (gazdaság-, társadalom, állam- stb. elméletek)
Realista, posztrealista művészetek (stílusoktól függetlenül)


(a test, a külső Én, a társadalmi
személyiség, normál tudatállapotok)



Normál tudomány, poszt-normál tudomány
Emberelméletek, az emberrel foglalkozó természet- és társadalomtudományok
Elmefilozófiák, személyiségfilozófiák
Realista, posztrealista művészetek (stílusoktól függetlenül)



(1) SZEMÉLYES TUDAT ÉS
TUDATTALAN „VALÓSÁGA”
(belső ÉN-ÉN, isteni Én, magasabb tudatállapotok, tudattalan)



Poszt-tudomány, poszt-filozófia
Misztikus tapasztalatok, spirituális tapasztalatok
Énfilozófiák, tudat-filozófiák


Idealista művészetek, spirituális művészetek, stb.


A könyv tartalomjegyzéke

Az új világelmélet

című metakönyv („gömbkönyv”) tervezete

Terjedelme: 800 oldalFormátuma: A/4-es
Kiadja: Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft.
Főszerkesztő: Varga Csaba (Hungary). Szerkesztők: Richard Amoroso PhD (USA), Alex Hankey PhD (GB), Dienes István BSc. (Hungary), Imi Markos (Sweden).
Szerzők: 40-45 tudós 20-25 országból.
Az új világelmélet könyv várhatóan a következő fontosabb fejezetekből, alfejezetekből áll majd:



Fejezetek/

alfejezetek

száma

Fejezetek, alfejezetek címe, rövid tartalma

1.
Bevezető
(avagy bejárat az új valóságba-tudatba, s az új valóság-tudatképbe)
1.1. Az új valóság/tudat (lét/tudat)
1.2. Új elméleti kép a teljes valóságról/tudatról
2.
Az egyesített elmélet (avagy metaelmélet, mindenség elmélet, stb.) elméleti építőkövei (a tudomány eddigi eredmények és a nyitott kérdések)
2.1.  Alapelméletek:
2.1.1.A természettudományok és az egyesített elmélet (egyesített fizika-elmélet)
2.1.2. Az élettudományok és az egyesített elmélet (egyesített élet-elmélet)
2.1.3. A társadalomelméletek és az egyesített elmélet (egyesített társadalom-elmélet)
2.1.4. Komplex ember és tudat elmélet (egyesített ember/tudat elmélet)
2.1.5. Integrált információ-, tudás-, kultúraelméletek és az egyesített elmélet
2.1.6. Tradíció elméletek, teológiák, vallások, sámán felfogások és az egyesített elmélet (egyesített spirituális és/vagy teológiai elmélet, amelyek egyben egyesített hagyományelmélet is)
2.1.7. Csúcselméletek (mátrix elmélet, kategória matematika, tudatfizika, toposz elméletek, stb.)
2.1.8. A felsorolt alapelméletek alapján az egyesített filozófia, azaz metafilozófia
2.2. Szupraelméletek/csúcselméletek rendszerei
2.2.1. Szupraelméleteknek hívott tudományos (és poszttudományos), metafizikai (és/vagy teológiai), poszt-koloniális, összegző csúcselméletek
2.2.2. Egyesített tudományelméletek, megafilozófiák
2.3. Metaelméletek és metarendszereik (az alapelméletek és szupraelméletek egyesítése)
2.3.1. A szupraelméletek összekapcsolásai: az egyesített elméletek
2.3.2.  Az egyesített elméletek metarendszerei (új tudások, új tudatállapotok, a teljes/tökéletes metavalóság/metatudat megfogalmazásai)
2.4. Az alapfogalmak, csúcsfogalmak
2.4.1. A csúcsfogalmak hálózata, rendszere és definíciója
2.4.2. A csúcsfogalmak értelmezése
3.
A többszintes valóság/tudat és az egyesített elmélet kapcsolata (előzetes hipotézis)
3.1. A Megfigyelő és Megfigyelt kapcsolatának alternatívái
3.2. A sokszintes, sokvektoros valóság és tudat (tehát a teljes Valóság/Tudat kapcsolatának alternatívái
4.


Az egyesített elmélet meta-megismerési módszertana
4.1. pre-tudományos megismerés
4.2. tudományos megismerések (normál és poszt-normál tudomány)
4.3. poszt-tudományos megismerések
4.4. művészi megismerések
4.5. spirituális megismerések
4.6. egyesített meta-megismerés
4.7. a megismerési módok, a kölcsönösen kontrollált megismerés, és a megismerés szupra-módszertana


5.


Az egyesített metaelmélet általános filozófiája
5.1. Az új tudat/világ (avagy tudat/valóság, avagy tudat/lét, stb.) elmélet kardinális tézisei
5.2. A metavalóság és a metatudat generális rendszere és ennek leírása
5.3. Többszintes, személyes és kollektív valóság/tudat szintjei, lépcsői


6.


Az új, komplex világelmélet, tehát a metatudat/ metavalóság elméletének részletes leírása (az összetett, többszintes valóság és kollektív tudat minden szintjén, továbbá a megismerés minden módszerével)
6.1. Az egyesített elmélet a személyes (belső) tudatról (lásd: Isteni Én, Önvaló) és a személyes tudattalanról, méghozzá az egyénen belüli téridőben (holon 1);
6.2. Az egyesített elmélet a személyes fizikai-anyagi valóságról (lásd: test, agy, elme) és a fizikai-anyagi valóságról (lásd: anyag, élet, stb.) (holon 2a);
továbbá a személyes (külső) tudatról (ÉN, éber tudatállapotok) és a kollektív társadalmi tudatról és szintjeiről, méghozzá a multuiverzális téridőben (holon 2b)
6.3. Az egyesített elmélet a személyes tudásról, szellemi tudatról és a kollektív tudásról és tudatáról (lásd: kollektív intelligencia) (holon 3/a);
továbbá a személyes tudásról, tudás-struktúrákról és az „objektív” szellemi valóságról (lásd: korszellem, kollektív ész, stb.), méghozzá a szellemi „téridőben” (holon 3b);
6.4. Az egyesített elmélet a személyes poszt-tudatokról (lásd: magasabb tudatállapotok) és a kollektív poszt-tudatokról (lásd: Isten, Istenség, Brahman, Abszolútum, stb.) (holon 4a, 5);
a személyes poszt-valóságról (spirituális valóságról) és a külső poszt valóságról (lásd: transzcendens valóság), méghozzá a személytelen, valóságfeletti téridőben; (holon 4b, 5)
6.5. Az egyesített elmélet a különböző valóság/tudati szinteken (holon 1-5) belüli és közötti valóság/tudat szintek váltásáról (semmi-minden, anyag-tudat, élő-élettelen, egyén-társadalom, fizikai-metafizikai, élet-halál, Isten-Istenség, stb. határtalálkozásai, határ-átváltásai);
továbbá a mozgás, a változás, a fejlődés értelmezéseiről (kezdve a világegyetem születésétől az evolúció-felfogások alternatíváiig vagy a történelmi/társadalmi „fejlődés” számos dilemmájáig)
Szükséges csúcselméletek: mátrix logika, határ-elméletek, transzformációs elméletek, holográfia elméletek, toposz elméletek, kategória matematika, stb.  
6.6. Az új világelmélet kettős magja: a metatudat/metaember filozófiája (sokszintes, komplex, egyesített metafilozófia emberről/tudatról);
egyben a (kollektív, nem személyes, stb.) metavalóság/kollektív valóságtudat filozófiája (sokszintes, komplex, egyesített metafilozófia létről/valóságról/világról és a kollektív és valóságfeletti tudatállapotokról)
6.7. Metaelméleti összegzés
6.7.1. Az egyesített elmélet alappozíció alternatívái – válaszkeresés a lehetséges metavalóság/metatudat viszony alapvető kérdéseire (végső konklúziók és választások a konklúziók között).


6.7.2. Kísérlet az Egész (tehát az egységes metavalóság/metatudat) végső elveinek, törvényeinek megfogalmazására
Lásd az „integrált metatudat/valóság modell” ábrát (V.Cs. 2009)
Mind az öt holont (6.1.- 6.4.) a meta-megismerés minden módszerével feltárjuk (minden tudomány és tudományág régi és új tudását szintetizálva, továbbá minden ősi tudást, mitoszt, spirituális tudást, poszt-tudományos tudást (stb.) integrálva.
7.


Az egyesített elmélet alapján az új világprogram (emberiség stratégia) fontosabb tézisei
7.1. A konkrét téridőben (lásd: 21. század) és a történelmi téridő felett az ember, az egyén, a személyes tudat lehetőségei és programjai
7.2. A konkrét téridőben (lásd: 21. század) és a történelmi téridő felett a lokalitások, nemzetek, kontinensek és a globális/univerzális emberiség ökológiai, társadalmi, gazdasági, politikai, szellemi és kulturális, továbbá a kollektív tudatszintek lehetőségei és program-alternatívái
7.3. A konkrét téridőben (lásd: 21. század) és a történelmi téridő felett az emberi társadalom egészében és a világszerkezet minden szintjén a szellemi (tudásteremtés és alkalmazásai), erkölcsi és vallási (sőt vallások feletti) lehetőségek és átfogó programok
7.4. Az új világ teremtése és a feladat-megosztás


8.


Kijárat
(az olvasó tájékozódása, közlekedése a fejezetekben és fejezetek között, döntés-lehetőségek a választott megismerési módszerek között, az új világ/tudat elmélet áttekintése, megértési alternatívái, továbbgondolási lehetőségei – a munka folytatódik)


Egy-egy könyvfejezet (és/vagy alfejezet) optimális belső szerkezete

Ez az ábra ahhoz kíván segítséget adni, hogy Az új világelmélet című könyvben egy-egy fejezet hogyan szülessen meg, miként nézzen ki, milyen legyen a fejezet/alfejezet szerkezete.

A fejezet/alfejezet belső szerkezete, elemei sorrendben

1.
A témakör exponálása
2.
A fontosabb régi és új paradigmák
3.
A nyitott kérdések (és/vagy az újra kinyitandó kérdések)
4.
Válaszok 1. A tudomány – szükség esetén teológia, művészet, stb. - korábbi és mai válasz-modelljei (a normál tudomány alapján a fontosabb válasz-alternatívák)
5.
Válaszok 2. A poszt-normál, a poszt-tudomány és főként a metaelmélet alapján az új válasz-modellek (az új fontosabb válasz-alternatívák)
6.
Az egy vagy néhány preferált válasz részletes kifejtése (és egyúttal kapcsolata a többi fejezethez/alfejezethez). Külön kiemelve az egyesített elméletek szintén egy vagy több válasz-alternatíváját.
7.
Az új válaszok jelentősége (Az új világelmélet szempontjából milyen új metaelméleti eredményt hoz.)
8.
A nyitott kérdések tételes ismertetése
9.
Irodalomjegyzék (csak a fontos művek)
Utóirat: minden fejezet/alfejezet szerzői csoport közös munkája. Első lépés: mindenki megírja a saját téziseit, figyelemmel az adott témakör minden eddigi fontosabb elméleti eredményére. (Ezért minden szerzőnek feladata, hogy átfogó képet adjon az adott tudományos terület jelenlegi állapotáról.) Második lépés: a szerzői csoport a szerkesztő vezetésével értelmezi, rendszerbe szervezi, és közös meta-téziseket állít össze, amelyről a szerzői csoport (személyes és/vagy virtuális vitákat rendez. Harmadik lépés: a közös meta-tézisek alapján megírják a fejezet szövegét, úgy, hogy mindenki az általa legjobban ismert részterületek elemzését és új eredményeit fogalmazza meg. (A szövegtervezetről szükségképpen több vitát rendeznek, amíg a végeredményt nem fogadják el. Nincs szükség egy válaszra! De nem kötelező a többes válasz sem.) Negyedik lépés: ha minden alfejezet szövege kész, akkor ennek ismeretében – szükség szerint – átalakítandó, vagy továbbfejleszthető a szöveg

Hierarchikus világ/tudat-elméleti ábra csúcsa

Ugrin Emese kérése megszerkesztettünk egy igen egyszerű táblázatot, amely a metaelméleti (metavalóság/metatudat) ábrát most hierarchikus ábraként értelmezve ennek a csúcsszintjeit mutatja meg.
Hierarchikus ábra
csúcsszint
ABSZOLÚTUM
EGY
(Minden Egy)
Csúcsszint alatt
– 1 szint
Istenség, Isten
EGYISTEN
(vallásokként)
Csúcsszint alatt
– 2 szint
Lét/Tudat,
Valóság/Tudat
NEMKETTŐSÉG
Csúcsszint alatt
– 3 szint
LÉT/VALÓSÁG
struktúrák
(SZEMÉLYES ÉS KOLLEKTÍV)
TUDAT
struktúrák
KETTÖSÉG

Varga Csaba

Utóirat: Ez a tervezet nem publikus, nyilvánosságra nem hozható!